AZ INTÉZET TÖRTÉNETE


1949 őszén született döntés a Földművelésügyi Minisztériumban országos kísérleti hálózat alapítására.

A Mezőgazdasági Tudományos Központ javaslatára Cegléden is létesült kutató állomás a Duna-Tisza közi termőtáj gyümölcstermesztésének fejlesztésére.
A kutató állomást a Cegléd városa által 1929-ben épített, majd időközben megüresedett Gazdasági Szakiskola épületegyüttesében helyezték el.
A kísérleti munka megkezdéséhez a genetikai alapanyagot az 1847-1852 között Cegléd határában működő Szőkehalmi Gazdaképző Intézet faiskolájából megmaradt törzsfák és fajták képezték, melyeket elődeink előbb a városi csemetekertbe, majd az Unghváry László és Unghváry József által létesített és működtetett faiskolába mentettek át.

1950. évi megalakulásától kezdve egy éven át dr. Rozsnyay József irányította az intézményt, majd 1951 tavaszán Nyujtó Ferenc vezetésével indul el az a kísérleti munka, amely számos új nemes és alanyfajtát állított elő a hazai gyümölcstermesztés számára.
A nemesítés bázisa jelentős mértékben szélesedett, kezdetben hazai tájfajtákkal, később külföldi fajtákkal. A több évtizedes nemesítői, honosítói munka különösen eredményes volt a kajszibarack, szilva és alany fajták vonatkozásában.

1999-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium átszervezéssel megalapította a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Közhasznú Társaságot – 2009. július 1-től társasági formánk és nevünk: Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kft – az alábbi kutatási és kísérleti fejlesztés körébe tartozó tevékenységekkel:

  • Kajszibarack fajtakutatás (nemesítés, honosítás, szelekció) fajtamegfigyelések, teljesítmény vizsgálatok, adaptációs képesség, stresszélettani megfigyelések végzése;
  • Szilva fajtakutatás (nemesítés, honosítás, szelekció) fajtamegfigyelések, teljesítmény vizsgálatok, adaptációs képesség, stresszélettani megfigyelések végzése;
  • Alany fajtakutatás (nemesítés, honosítás, szelekció) fajtamegfigyelések, teljesítmény vizsgálatok, adaptációs képesség, stresszélettani megfigyelések végzése;
  • Fajtaajánlások , fajták köztermesztésbe történő bevitelének megalapozása;
  • Kajszibarack génvagyon megőrzése , nemesítői tevékenység alapanyaggal történő ellátása;
  • Szilva génvagyon megőrzése , nemesítői tevékenység alapanyaggal történő ellátása;
  • Központi törzsgyümölcsösök , törzsültetvények, anyatelepek fenntartása, az ország szaporítóanyag ellátásának biztosítása érdekében.

 

Kutatással - fejlesztéssel foglalkozó munkatársaink:

Kutatók

  • Skola István 
  • Dr. Surányi Dezső
  • Dr. Nádosy Ferenc
  • Mendel Ákos
  • Demku Tamás

 

A kutató-fejlesztő munkában közreműködik 4 fő asszisztens, valamint 8 fő szak- és betanított munkás.

A több évtizedes kutató - fejlesztő munka eredményeként intézetünk számos új fajtával gyarapította a magyar gyümölcs hazai és külföldi elismerését, többek között 14 új kajszibarack fajta, 7 új szilvafajta, 18 alanyfajta fűződik a ceglédi "szellemi műhely" kutatóinak nevéhez.
Kutatóműhelyünk munkatársai jelen vannak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi tudományos közéletben. Évente 40 - 50 külföldi szakember látogat el hozzánk. Folyamatosan együttműködünk a gyümölcstermesztőkkel és teszteltetjük fajtáinkat Európa számos országában, így például: Ausztria, Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Románia, Olaszország, Svájc valamint a távoli USA és Kína területein is.
Célkitűzéseink között kiemelt jelentőséggel szerepel a vírusmentes szaporítóanyag biztonságos és hatékony előállítása - az un. mikroszaporítás (in vitro) technológia csonthéjasokra történő kifejlesztése.
Kutatási eredményeink 25 könyvben, számos könyvrészletben, több mint 500 tudományos közleményben jelentek meg.
A szakkönyvek, publikációk, előadások, bemutatók révén kutatási eredményeink átadásra kerülnek a gyakorlat számára. 
Az utánunk jövő kertészgenerációt elméleti és gyakorlati foglalkozásokkal, illetve diplomamunkáik elkészítéséhez kapcsolódó konzultációkkal támogatjuk.
Szaktanácsadói tevékenységünk elsősorban a gyümölcstermőhelyek kiválasztására, a fajták társítására, az alanyok használatára, fagyhatások mérséklésére és a termésszabályozásra terjed ki.
Kutatási témáink között szerepel a gyümölcsfogyasztással összefüggő egészséges táplálkozás és biztonságos élelmezés is.
Félévszázad alatt elért eredményeink igazolják Mohácsy Mátyásnak - a magyar gyümölcstermesztés kiemelkedő alakjának - 1957. április 11.-én ceglédi látogatása alkalmából emlékkönyvünkbe írt gondolatát

 

"A kísérlet az alapja a több - jobb gyümölcstermelésnek."

 

Dr. Erdős Zoltán

Főbb rendezvényeink:

 

MegnevezésIdőpont
Növények Napja (alma, meggy) május hónap közepe
Kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató július hónap vége
Faiskolai tanácskozás és bemutató szeptember hónap közepe
Tudomány Napi rendezvény november hónap eleje
Kajszibarack fajtabemutató

Kajszibarack fajtabemutató

Növényvédelmi tanácskozás

Növények Napja

Faiskolai tanácskozás

Faiskolai tanácskozás

Tudomány napi rendezvény

Tudomány napi rendezvény

 

Rendezvényeinkre szeretettel várjuk!



A lap 0.0049 másodperc alatt készült el. | Copyright 2017 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo
| A látogatók száma 2013.07.01-től összesen: 557250 | Ebben a hónapban: 7003 | Ma: 244 | jelenleg: 10 | Statisztika |